Intézménymutató:
Ezer Szekely Leany Napja Alapitvany
2000. július 3.
Júl. 2-án, Sarlós Boldogasszony napján tartották meg a csíksomlyói Nyeregben az Ezer Székely Leány Napja műsorát. Boros Károly, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. A szentmisét Gergely István plébános tartotta. A néptánc, népzene és népviselet ünnepén először Szentkeresztbánya hagyományápolói léptek fel. Nem hiányzott a sepsiszentgyörgyi Háromszék Állami Népi Együttes, végül a sikeres hannoveri szereplésről hazatért csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Emlékezetes marad a szárazajtai Lármafa együttes és a rekecsini moldvai csángók tánca. Idén első alkalommal szervezte az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány a néhai Domokos Pál Péter által megálmodott ünnepet. /Bajna György: Ezer székely leány napja Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./
2005. július 4.
A rendezvény 1990-ben történt újjáélesztése után kialakult hagyományokhoz híven, az Ezer Székely Leány Napja találkozó a részt vevő együttesek, csoportok felvonulásával kezdődött július 2-án. A népviseletbe öltözött fiatalok Csíkszeredában a Szabadság tér érintésével vonultak ki Csíksomlyóra. A Megfeszített című rockopera erdélyi ősbemutatójára, a Koltay Gábor által rendezett nagyszabású előadásra több mint százezer ember volt kíváncsi. A Hármashalom-oltárnál ünnepi szentmisét celebrált Boros Károly felcsíki főesperes, csíktaplocai plébános, az ünnepi szónok Sebestyén Ágoston gyergyócsomafalvi káplán volt. A szentmise után Boros Károly, a rendezvényt szervező Ezer Székely Leány Napja Alapítvány vezetője megemlékezett néhai László Pál polgármesterről, aki segített a találkozó újjáélesztésében, illetve köszöntötte a székely népviseletben megjelent dr. Csedő Csaba István volt polgármestert és a szintén székely harisnyát viselő Ráduly Róbert Kálmán polgármestert. A hagyományőrző együttesek fellépését a csíkrákosi Csalogány kezdte. A gyorsasági lovasverseny résztvevői kitartottak a szakadó esőben. Este nagy sikere volt az előadásnak. A közönség több alkalommal megszakította a Varga Miklós, Varga Klári, Kalapács József és Makrai Pál főszereplésével előadott alkotást. Az előadást a Himnusz, a Szózat és a székely himnusz eléneklése, valamint tűzijáték zárta. /Sarány István: Százezer résztvevő az esti koncerten. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./
2006. május 23.
Az utolsó Ezer Székely Leány találkozót szervezik meg az eddig megszokott formában idén Csíksomlyón. Boros Károly esperes, az Ezer Székely Leány Alapítvány elnöke elmondta: elsősorban a költségek miatt nem tudnak vállalni a következő években is a megszervezését. Nehéz összegyűjteni a szükséges pénzösszeget. Ma már az is nehezen megoldható, hogy Székelyföld minden tájegysége bemutatkozzon a fesztiválon. /Daczó Dénes: Megtorpant Ezer Székely Leány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
2006. június 28.
A ditrói székely nemzetgyűlésen is megfogalmazott autonómia-törekvések újabb helyszíne a csíksomlyói Hármashalom-oltár lesz. Helyeslést és tiltakozást egyaránt kivált ez az esemény. A július 1-jei hagyományőrző és népi értékeket éltető rendezvény, az Ezer Székely Leány Napja programtervezetében ugyanis nem szerepelt az autonómia kérdésének felvetése. – Az autonómia kérdését hangsúlyozni soha nem elég. Minden nép és nemzet arra törekszik, hogy mindenáron megőrizze és kifejezésre juttassa népi-nemzeti identitását, persze a kultúra, a nyelv, a népi tánc támogatásával, de a kulturális és közigazgatási autonómia kínálta eszközzel is – érvelt Süket Levente, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány elnöke. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1931-ben a népi értékek megőrzésének és felújításának céljával kelt életre az ezer székely leány napi kezdeményezés, Domokos Pál Péter és a szociális testvérek közreműködésével. Akkor született meg az a jelmondat: Hitében erős, erkölcsében tiszta és hagyományaihoz hűséges lányokat és édesanyákat akarunk. – Ez ad értéket az egésznek, enélkül ugyanis jellegtelen, látványos, színdarabos műsorsorozat volna ez a nap – hangsúlyozta az Ezer Székely Leány Napjának lelki töltetét Boros Károly főesperes. – Az egyház is felkarolja a népi jelleget és a népi értéket. A hagyományokat is igyekszik tisztítani és őrizni, ilyen szempontból örömmel állt melléje, mert ez az ő feladata is. De tovább már nem – húzza meg a határt Boros Károly. /Antal Ildikó: Autonómia-fórum az Ezer Székely Leány Napján. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./
2006. július 3.
Az Ezer Székely Leány Napján a hagyományhoz híven július 1-jén székelyruhás lovasok járták végig Csíkszeredát, a résztvevők nagy része szekérrel, székely ruhába öltözve, muzsika- és énekszóval érkezett a Szabadság térre, ahol több csoport is táncra perdült. Mire a csoportok kiérkeztek a csíksomlyói Nyeregbe, már eleredt az eső. Az ünnepi szentmisén Boros Károly csíktapolcai főesperes, az Ezer Székely Leány Alapítvány elnöke beszédében kihangsúlyozta, hogy az ünnepség mottója mindig ugyanaz marad: hitükben erős, erkölcseikben tiszta és hagyományaikhoz hűséges lányokat és édesanyákat akarunk. Mádl Dalma asszony, a volt köztársasági elnök felesége, a rendezvény idei fővédnöke elmondta, hogy már járt itt és még jönni fog, mert mindig itthon fogja érezni magát. Utána Ördög Imre nyugalmazott tanár szólalt fel, hangsúlyozva, hogy az autonómiáért nem egyénileg, hanem közösen kell tenni. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a székely közgyűlés megtartásának jogát már évszázadok óta kivívták, egy közösségnek saját magának kell meghatároznia törvényeit. Az ünnepség keretében felszentelték a székely zászlókat. Színpadra léptek a csíkszépvízi, csíkszentdomokosi, csíkrákosi néptánccsoportok, valamint a csíkszeredai Sapientia EMTE tánccsoportja és a Magyarországról érkezett gyöngyösi csoport. Estére elállt az eső, így a Napba öltözött leány rockopera ősbemutatójára igyekvő tömeg tömött sorokban, bizakodva igyekezett fel a Nyeregbe. Több mint százezer érdeklődőt csalogatott ide a Koltay Gábor rendezte rockopera, Erdélyből és Magyarországról autóbuszokkal is érkeztek. Esernyőre, esőkabátra szerencsére nem volt szükség. A Napba öltözött leány igazi élményt jelentett a műfaj kedvelőinek, gyakran szakította meg lelkes tapsvihar az előadást. Koltay Gergely a csíksomlyói búcsúhoz kapcsolódó 1567-es Tolvajos-tetői ütközetre építette fel a történetet. A közönség által jól ismert Varga Miklós, Vikidál Gyula, Varga Klári vagy Kalapács József mellett kitűnően alakítottak a színészek, a helybeli statiszták és lovasok. /Szőcs Lóránt: Százezer nézőt vonzott a Napba öltözött leány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./
2007. július 9.
Nem sikerült meggyőzni Jakubinyi György gyulafehérvári érseket arról, hogy ne helyezze a Kolozs megyei Jegenyére Gergely István csíksomlyói plébánost. Az érsek július 6-án fogadta a kihallgatásra érkező hívek küldöttségét, akik azt szerették volna elérni, hogy Gergely István csíksomlyói plébános a helyén maradhasson. A kérést 9365 aláíró támogatta, azonban az érsek a magyarországi közéleti személyiségek – köztük Csoóri Sándor író és Makovecz Imre építész, illetve a csángó Duma András, a Szeret–Klézse Alapítvány elnöke által kezdeményezett levele ellenére sem változtatott döntésén. Az érsek a küldöttség tudomására hozta, nem a hívek, hanem az egyházmegye vezetőjének joga és felelőssége a döntés. Július 7-én, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Pro Urbe díjjal tüntette ki Gergely István csíksomlyói plébánost – aki a kilencvenes évek elején egyik kezdeményezője volt az ősi viselet ünnepeként is ismert találkozó újjáélesztésének –, valamint Boros Károly felcsíki főesperest, az Ezer Székely Leány Alapítvány elnökét. /Kovács Csaba: Az érsek hajthatatlan. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./
